A Kiskunhalasi Szilády Református Futball Club változásokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA

 

Elnök: Fodor Tamás

Alelnök: Paor S Katalin

Szakmai és Bozsik vezető: Dervederics Gábor

Sportigazgató: Vincze Attila

Operatív Vezető: Takács Gizella

 

Alulírottak elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelményeknek, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvénynek megfelelően létrehozzuk a Kiskunhalasi Szilády Református Futball Club sportegyesületet, mint önállóan működő, közhasznú civil szervezetet.

Az Alapszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) alapján történő közhasznú nyilvántartásba vételre vonatkozó 2015. március 27. napjával egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazza (változás sötét dőlt betűvel jelezve).

 

I.
A SPORTEGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület neve: Kiskunhalasi Szilády Református Futball Club

Az Egyesület rövidített neve: Szilády RFC

Az Egyesület székhelye: 6400 Kiskunhalas, Kossuth u.14.

Az Egyesület működési területe: A Magyar Köztársaság területe

2. Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök önállóan jogosult.

3. Az Egyesület célja

3.1 Az egyesület pedagógiai, egészségnevelési és sportszakmai eszközökkel elősegíti az egészségmegőrzés társadalmi célkitűzéseit a 4-21 éves korú gyermekek, fiatalok –elsődlegesen az 5-14 éves korosztály- valamint a szüleik, hozzátartozóik körében.

3.2 A nevelési, oktatási intézményeken belüli és intézmények közötti rendszeres foglalkoztatás, játék és mérkőzési lehetőség biztosítása.

3.3 A labdarúgás népszerűsítése, alapismereteinek elsajátítása a sportág utánpótlás alapjainak szélesítése, a tehetségek kiválasztásának elősegítése, tehetséggondozás.

3.4 A nevelési, oktatási intézményekben megvalósuló mindennapos testedzési program helyi feladatai megvalósításának elősegítése.

3.5 A gyermekek széles körének bevonásával óvodai és iskolai bázison vonzó foglalkoztatási formában labdarúgó sportcsoportok szervezése.

3.6 Az egészséges életmódra nevelés elemeinek érvényre juttatása az iskolai és a szabadidős sporton keresztül.

 

Az Egyesület alapvető feladatai:

a.) A 4-18 éves gyermekek körében a megye egész területén labdarúgó sportcsoportok (csapatok) szervezésének, a bevont tanulók rendszeres foglalkoztatásának kezdeményezése és segítése.

b.) A célok és feladatok megvalósításához szükséges feltételek egységes padagógiai és szakmai program alapján történő biztosítása. Az egyesület, illetve tagjai –az egyesület keretein belül folytatott tevékenységhez kapcsolódó- érdekeinek képviselete, védelme.

c.) Az egyesület tevékenységének, eredményeinek, támogatásainak népszerűsítése.

d.) Kapcsolatok, illetőleg együttműködés kialakítása, fenntartása hazai és külföldi sportszervezetekkel, szakigazgatási szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel az írott és elektronikus sajtó képviselőivel.

e.) Az egyesületi célok megvalósítása érdekében az egyesület működési feltételeinek biztosítása.

f.) Mérkőzések, versenyek és sport- és egyéb szabadidős rendezvények szervezése, illetve tagjai számára ilyen események szervezésének segítése.

g.) Felvilágosítás és véleményadás a gyermek labdarúgás szervezési és szakmai kérdéseiben.

h.) Feladatai megvalósítása érdekében gazdálkodás az egyesület vagyonával és szükség szerint kiegészítő jelleggel vállalkozási tevékenység kifejtése.

A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

 

II.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

Az Egyesület a Sportról szóló 2004. évi I. tv. rendelkezései alapján sportegyesület. A sportegyesület – a Sportról szóló 2004. évi I. törvényben (továbbiakban Sporttv.) megállapított eltérésekkel - a Ectv. és a Ptk. szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét közgyűlési határozattal jogi személyé nyilváníthatja.

Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység jogszabályi alapja

1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § ( 1) 4. pontja , az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 144. § ( 1 ) , ( 2 ) pontja alapján
2. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés a nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC törvény 2. §-a alapján
3. Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § ( 1 ) bekezdés 15. pontja alapján.

Az Egyesület nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. (Ectv. 34.§ (1) b)-c) Sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül (Sporttv. 17.§ (6) b). A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

A fentiek szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a civil szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. A beszámoló formáját az egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Az egyesület könyvvezetése kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik.

Az egyesület beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni:
• a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges a Ectv. 32. § szerinti adatokat, mutatókat.
• tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni:
• a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni.
• a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
• a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

Az egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
Az egyesület e kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben (a továbbiakban: Csztv.) meghatározott módon tesz eleget. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a Csztv.-ben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon (szilady-rfc.hu) történő elhelyezésére is. Az egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Az egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

 

III.
A TAGSÁGI VISZONY

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek
- elfogadják az Egyesület alapszabályát, célkitűzéseit, programját,
- belépési szándékukat a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatják,
- nem állnak fenn velük kapcsolatban olyan körülmények, amelyek az alapszabály szerint tagsági viszony megszűnésének indokai lehetnek,
- a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalják,
- a megfelelő tagfelvételi eljárás során felvételt nyertek.

 

Az Egyesületi tagság formái:

a) rendes tagság,
b) tiszteletbeli tagság,
c) pártoló tagság.

 

2. Az Egyesület rendes tagja kizárólag természetes személy lehet.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot írásban az Egyesület titkárságára vagy székhelyére kell benyújtani. A kérelmet az alelnök terjeszti az elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, jogaikat a rendes tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

 

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:


a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
c) egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein, tevékenységében;
e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály, és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.
d) nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő oktatási, tudományos vagy sporteredményeket elért személy, -jogi személy- aki –amely- a sport, illetőleg az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja. A jogi személy tiszteletbeli tag képviselője útján kapja tisztségét.

A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A jogi személy tiszteletbeli tag képviselője útján vesz részt a Közgyűlésen.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

 

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes és jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. Pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.

A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

 

5. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
b) a tag kizárásával
c) a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.
A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti / Ptk 3:68 § ( 2 ) /

 

 

IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

 

1. AZ EGYESÜLET SZERVEI

Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség,
c) Ellenőrző Bizottság,

Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök,
b) alelnök,
c) elnökségi tag

 

2. A KÖZGYŰLÉS

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. Minden rendes tagnak egy szavazata van.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Az Egyesület közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót (Sport tv. 17.§ (1) a).
Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, illetve ha azt az Ellenőrző Bizottság az Alapszabályban megjelöltek szerint kezdeményezi, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.
Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Rendkívüli közgyűlés tartására kerül sor, ha a bíróság a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti az egyesület ellenőrző bizottságát is.
A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
A Közgyűlést az elnökség írásban hívja össze az egyesület székhelyére. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi pont megtárgyalását kérni. Javaslatát a közgyűlés előtt legalább 8 nappal ismertetni kell a tagokkal. A meghívóban nem szereplő, illetőleg a tagokkal utóbb ismertetett kérdések csak akkor tárgyalhatók meg, ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van és a kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárulnak.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A Közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. A közgyűlésen az elnök javaslatára az általános határozathozatal szabályai szerint a tagok megválasztják a szavazatszámlálókat, valamint a jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv-hitelesítőt. A közgyűlés résztvevőiről jelenléti ívet kell vezetni. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két választott jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a szavazatszámlálók, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét;
b) a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;
c) a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;
d) a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat;
e) a közgyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;
f) azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték.
A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív.
Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és másolat kiadását kérheti saját költségére.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet, amelyet egyhangúlag fogadnak el. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításhoz és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges / ( Ptk: 3:76 § ( 1 ) –( 2 ) /.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 8:1 ( 1 ) 1 pont )/,élettársa ( a továbbiakban együtt: hozzátartozó ) a határozat alapján
 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.

A választások előkészítésére a Közgyűlés jelölőbizottságot küld ki, melynek személyi összetételére a Közgyűlésen jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot.
A határozatokat – a tag személyét érintő határozat kivételével – az egyesület elnöksége köteles annak meghozatalától számított 15 napon belül az egyesület saját honlapjára feltölteni. A tag személyét érintő határozatot a taggal postai kézbesítés útján ajánlott küldeményként kell közölni.

 

3. AZ ELNÖKSÉG

Az Egyesület a rá vonatkozó jogszabályok, az Egyesület alapszabálya és szerveinek határozatai alapján az Elnök és az Elnökség irányításával végzi tevékenységét. Az Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve.

Az Egyesület ügyvezetésével kapcsolatos feladatokat az 3 tagú Elnökség látja el. Az Elnökséget a Közgyűlés választja 5 évre.
Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, 1 elnökségi tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg. Az elnökség tagja csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója/Ptk. 8:1 ( 1 ) 1 /, élettársa ( a továbbiakban együtt: hozzátartozó ) a határozat alapján
 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően tértivevényes levélben, vagy az átvételt igazolható módon írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon legalább 2 tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból legalább 2 fő jelen van.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.
Az elnökség az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. Határozatot hoz fegyelmi ügyekben.
A sportegyesületből kizárható az a tag, aki az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít, az Alapszabályban foglalt kötelezettségeket súlyosan megsérti, illetve ha a tagot a bíróság bűncselekmény szándékos elkövetése miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélte.
A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül írásban az Elnökségnél.
A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintett tértivevényes levélben, vagy írásban az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. Az értesítéssel együtt kézbesíteni kell az érintett részére az eljárás megindítására okot adó kezdeményezést is.
A kizárás tárgyában megtartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban, alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatit az érintettel tértivevényes küldeményben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. A kizárás tárgyában első fokon az Elnökség dönt. Az Elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a Közgyűléshez. A Közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 30 napon belül az illetékes Törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. Az Elnökség, illetve a Közgyűlés határozatainak tartalmaznia kell a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.
A tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalában a kizárni szándékozott tag nem vehet részt.
A kizárt tag tagsági viszonya az Elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a Közgyűlés az Elnökség általi kizáró határozatot helyben hagyja – illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helyben hagyja- a Közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.
Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében első fokon a Közgyűlés által választott 3 tagú fegyelmi bizottság, másod fokon a Közgyűlés jár el. Egyebekben a tagokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

4. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI

Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, (az elnök, az alelnök, elnökségi tag), az Ellenőrző Bizottság tagjai. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.

Az elnökségi tagok megbízatása a megválasztás napjától öt évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható.

Az egyesület első elnöke: Zsellér Pál (6400 Kiskunhalas, Erzsébet királyné tér 4.)

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;
b) konferenciák és más rendezvények szervezése;
c) az Egyesület működésének irányítása;
d) az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;
e) utalványozási jog gyakorlása bármelyik elnökségi taggal együttesen
f) az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés az alelnökkel együttesen.

Az alelnök feladatai:
a) az elnök konzultánsaként működik, szakterületi megoszlásban;
b) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
c) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
d) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
e) az alelnök előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
f) utalványozási jog gyakorlása bármelyik elnökségi taggal együttesen
g) a következő évre szóló költségvetést és az előző évre gazdálkodásáról szóló beszámoló Közgyűlés elé terjesztése jóváhagyás végett;
h) az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés az elnökkel együttesen.

Az elnökségi tag feladatai:
a.) az elnök és alelnök konzultánsaként működik, szakterületi megoszlásban;
b.) Előmozdítja az elnök és alelnök feladatainak végrehajtását.

 

5. AZ EGYESÜLET SZERVEIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület tisztségviselője az lehet, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely
foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -
- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
-amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
-amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
-amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.( Ectv. 39. § )

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők (tartózkodók) számaránya. Az jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület alelnöke látja el.

A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság döntéseit, a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

A Közgyűlés a helyi újságban, illetve internetes honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 

V.
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

 

1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az EB tagjait a közgyűlés választja 5 évre Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást-, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

2. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

3. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

4. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők (tartózkodók) számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

5. Ectv. 41. §-a alapján:
A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(4) A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

 

VI.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
A tagdíj összege: évente 500,- Ft, azaz ötszáz forint. Az éves tagdíjat tárgyév december 31. napjáig kell átutalni az egyesület bankszámlájára, vagy befizetni házipénztárába. Újonnan belépő tagok az éves tagdíjat a belépést követő 15 naptári napon belül kötelesek rendezni.

 

2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

Kifizetések utalványozása két elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők. Az egyesület bankszámlája felett az elnök és az alelnök együttesen jogosult rendelkezni

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl- az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

3. Az Egyesület megszűnésére a Sporttv. 17. §. (4)–(6) bekezdései az irányadók. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3- os többséggel kimondja a feloszlást vagy más civil szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik megszűnésének megállapításával, valamint feloszlatással.
A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik.
A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.
A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait.
Sporttv. 17. §. (6) bekezdése alapján a sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

4. Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Sporttv. 17. § b)].

5. A sportszervezet a ( Ptk. 6:540. § ) az alkalmazott által okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel minden olyan kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei, szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban, harmadik személynek okoznak. E szabály alkalmazásában a nemzeti válogatott keret tagjai által okozott kár esetében a szakszövetség sportszervezetnek minősül.

 

 

VII.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

 

 

VIII.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Ezt az alapszabályt az Egyesület Alakuló Közgyűlése 2011. február 9. napján fogadta el.

Hatályosítás közhasznúsági tevékenységek megjelölése céljából: 2014. május 28.
Az új Ptk hatályba lépésére tekintettel a Ptk rendelkezéseivel való összhangba hozása, jogszabályhelyek aktualizálása: 2014. november 3. és 2015. március 27.

Kiskunhalas, 2015. március 27.

 

Zsellér Pál
Egyesület elnöke

 

 

Ellenjegyezte:


Alulírott dr. Molnár Anikó 6400 Kiskunhalas, Köztársaság u. 13. szám alatti székhelyű egyéni ügyvéd igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának. A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege a közhasznúsági tevékenységek jogszabályi megjelölését tartalmazza, az új Ptk, valamint Ectv. szabályainak megfelelő hatályosítással. A módosításra a 2015. március 27. napján tartott közgyűlésen elfogadott határozat adott okot. A változások vastag dőlt betűvel jelölve. Nyilatkozom, hogy az általam készített okirat megfelel a jogszabályoknak és tanúsítom, hogy azt az egyesületi elnök személyi azonossága igazolása után azt előttem írta alá, ezért ellenjegyzem. Nyilatkozom továbbá, hogy megfelelek a 2007. évi LXIV. törvény, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2007.(XI.19.)Szabályzatában meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos követelményeknek, ill. minősített elektronikus aláírással rendelkezem.
Kiskunhalas, 2015. március 27.


dr. Molnár Anikó ügyvéd

 

módosítva: 2016-06-30

 

Sorry, this website uses features that your browser doesn’t support. Upgrade to a newer version of Firefox, Chrome, Safari, or Edge and you’ll be all set.